MVM Optimum Tudástár

A napelemes rendszer a napelempanelekből, inverterből, egyen- és váltakozó áramú egyéb villamos berendezésekből (csatlakozók, vezetékek, túlfeszültségvédelem), valamint a rögzítésre szolgáló tartószerkezet elemeiből áll.

A rendszer egyes elemeinek elhelyezésétől függően a hatályos tűzvédelmi irányelvek megkövetelhetik tűzeseti leválasztókapcsoló beépítését is. A tetőfelület tagoltságától és árnyékoltságától függően szükség lehet továbbá teljesítményoptimalizálók beépítésére is. Ezen eszközök szükségességét a szerződéses ajánlat összeállításakor állapítjuk meg, valamint a helyszíni felmérés során ellenőrizzük.

A hazai jogszabályi környezet 2008-ban definiálta a háztartási méretű kiserőművek, azaz a HMKE-k kategóriáját.

A hatályos jogszabályi környezet alapján háztartási méretű kiserőmű létesítéséhez nincs szükség a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) által kiadható villamosenergia-termelői engedélyre, de a rendszer közcélú elosztóhálózathoz csatlakoztatása csak az adott területen működési engedéllyel rendelkező elosztói engedélyes hozzájárulásával lehetséges.

HMKE-nek akkor minősül egy energiatermelő rendszer, ha saját vagy közcélú kisfeszültségű (1 kV-nál nem nagyobb feszültségű) hálózatra csatlakozik, és csatlakozási teljesítménye (egy csatlakozási ponton) nem haladja meg az 50 kVA-t.

A napelemrendszer a napsugárzás energiáját alakítja át villamosenergiává. A napfény, vagyis a fotovoltaikus energia a napelempanelek segítségével alakul egyenárammá (DC).  Az inverter feladata, hogy az így nyert villamos energiát a közcélú hálózati árammal minden lényeges mutatóban (fázisszög, frekvencia) megegyező váltakozó árammá (AC) alakítsa, amely így lesz a háztartási eszközök és a hálózat számára is felhasználható.

Az inverterek esetében kétféle működési módot különböztetünk meg: a szimmetrikust és az aszimmetrikust.

A napelemrendszer által előállított energia először a villamos energiával működő eszközök (helyi fogyasztók) energiaigényét elégíti ki, majd a pillanatnyilag fel nem használt villamos energia az energiatárolóba vagy a közcélú hálózatba táplálódik. Ha az előállított energia nem elegendő a helyi fogyasztók számára, a hiányzó energiát a közcélú hálózatról vagy az energiatárolóból kell vételezni.

Egyfázisú csatlakozási mód esetén az ingatlan villamosenergia-ellátása egy fázison történik. Ebben az esetben az inverter könnyedén tudja kezelni az energia tárolását és a fogyasztók áramellátását. Háromfázisú rendszer és helyi hálózat esetén a villamosenergia-fogyasztók fázisonként eltérő arányban lehetnek elosztva és használva. Ebből adódóan előfordulhat, hogy míg egyik fázison betáplálunk a hálózatba, a másikon keresztül mégis energiát vételezünk a közcélú hálózatból.

A hagyományos háromfázisú inverterek szimmetrikus elven működnek, ami azt jelenti, hogy fázisonként azonos energiamennyiséget tudnak leadni. Azonban a lakossági felhasználók nagy részénél a fogyasztás nincs egyenlően elosztva a három fázis között.

Példa szimmetrikus inverterrel működő rendszerre:

Az 5 kW névleges teljesítményű inverter maximális teljesítménnyel üzemel (a napelempanelek pillanatnyi termeléséből és/vagy az energiatárolóból vételezve energiát), így mind a három fázisra szimmetrikusan megosztva a névleges teljesítményének egyharmadát, vagyis 1,67 kW teljesítményt ad le. Jelen példában kizárólag egy fázison van energiaigény, a 3. fázison egy 2 kW működő fogyasztó üzemel.

A 3. fázison lévő fogyasztó 2 kW energiát vesz fel, amelyből a napelemrendszer 1,67 kW energiát biztosít, a fennmaradó 0,33 kW energiaszükségletet pedig a közcélú hálózatból kell vételeznie. A másik két fázison (1. fázis és 2. fázis) termelt 1,67–1,67 kW villamos energia – a szimmetrikus működési elv és helyi fogyasztók hiánya végett – visszatáplálásra kerül a közcélú hálózatba ~5 Ft/kWh áron, ahelyett, hogy ezt az energiamennyiséget a tárolóban raktározná el későbbi felhasználásra a ~37 Ft-os rezsicsökkentett, vagy a ~70Ft-os lakossági piaci áron vételezett áram kiváltására.

Az aszimmetrikus inverter fázisonként eltérő energiamennyiséget tud leadni, tehát képes arra, hogy a napelemes rendszer által termelt energiát az adott fázisra a szükséges mennyiségben irányítsa. Azonban érdemes kiemelni, hogy a SolaX inverter fázisonkénti teljesítményének maximum felét tudja leadni.

Példa aszimmetrikus inverterrel működő rendszerre:

Az 5 kW névleges teljesítményű inverter maximális teljesítménnyel üzemel. Jelen példában az inverter működési elvét tekintve az aszimmetrikus lehetőség bekapcsolódott. A 3. fázison egy 2 kW működő fogyasztó üzemel. A 3. fázison lévő fogyasztó 2 kW energiát vesz fel, amelyből a napelemes rendszer 2 kW energiát biztosít, ezáltal nem vesz fel energiát a közcélú hálózatból. A másik két fázison (1. fázis és 2. fázis) fogyasztó nem üzemel, így a pillanatnyilag el nem használt villamos energia betáplálódik elsősorban az energiatárolóba, későbbi felhasználásra, majd annak tárolókapacitásán túl a közcélú hálózatba.

Abban az esetben, ha az ingatlan elektromos hálózatában a három fázison a fogyasztók egyenlő arányban vannak elosztva, valamint azok használata a fogyasztási szokások alapján egyenletesen oszlik meg, a szimmetrikus inverter optimális megoldás lehet.

Amennyiben az ingatlan esetében hálózatbővítésre van szükség (egyfázisról háromfázisra), de a fogyasztókat nem osztják szét egyenletesen a három fázis között, az aszimmetrikus inverter beépítése javasolt.

Ha az ingatlan már rendelkezik háromfázisú lekötéssel, de az eszközök bekötése nem egyenletes a három fázis között, valamint a napi fogyasztási szokások alapján a nap nagy részében csak egy fázist terhel a háromból, az aszimmetrikus inverter beépítése javasolt.

A szaldóelszámolás lehetőséget nyújt arra, hogy a napelemes rendszer csatlakozási pontjára vonatkoztatva legfeljebb éves elszámolási időszakban a hálózatból vételezett villamos energia mennyisége csökkenthető legyen a napelemes rendszer által megtermelt és a hálózatba betáplált villamos energia mennyiségével.

Az elszámolás során megállapítják a napelemes rendszer által termelt és a háztartás által elfogyasztott energia mennyiségét, és kiegyenlítik ezek esetleges különbségét. Ha az egyenleg negatív lesz, akkor az éves elszámolás során ki kell fizetni a vételezett többletenergia áfával növelt díját, valamint az erre számított rendszerhasználati díjat is. Ha az elszámolási időszak végére többlettermelés jelentkezik, a szolgáltatótól igényelhető ennek hatósági átvételi áron számított ellenértéke.

A 2023. szeptember 7. után benyújtott igény alapján üzembe helyezett új napelemes rendszerek a szaldóelszámolás helyett bruttóelszámolásba kerülnek. Amennyiben 2023. szeptember 7. előtt történt az igénybejelentés a bővítésre vagy az új HMKE létesítésére, és 2026. január 1. előtt megvalósul az üzembehelyezés, akkor továbbra is szaldóelszámolásban működhet a rendszer. A korábban vagy az új, de még szaldóelszámolás alkalmazásával megvalósult napelemes rendszerek az üzembe helyezésüktől  10 évig maradhatnak szaldóelszámolásban, utána bruttóelszámolásba kerülnek.

2024. január 1-jétől életbe lépett a bruttóelszámolás, vagyis a háztartási méretű kiserőművel (HMKE) termelt villamos energia hálózati átvételének új szabályozása.

Az új elszámolás szerint az ad-vesz mérőből külön-külön olvassák ki és számolják el az adott hónapban elfogyasztott és betáplált villamos energia mennyiségét.

Az elfogyasztott energia számlája úgy készül, mintha nem lenne HMKE: alapdíj, áramdíj és rendszerhasználati díj szerepel benne.

A betáplált energia elszámolása az ügyfél által a kereskedőjének (egyetemes szolgáltatójának) benyújtott számla vagy hiánytalanul kitöltött és aláírt fizetési kérelem benyújtásával történhet.

Azokra a felhasználási helyekre vonatkozik, ahol

• legalább 10 éve helyezték üzembe vagy bővítették a HMKE-t;
• szeptember 7. után benyújtott igénybejelentés alapján helyezték üzembe a HMKE-t;
• szeptember 7. előtt történt az igénybejelentés a bővítésre vagy az új HMKE létesítésére, de 2026. január 1. előtt nem helyezték üzembe;
• a szaldóelszámolásra való jogosultsága ellenére az ügyfél kéri a bruttóelszámolás alkalmazását.

A lakossági fogyasztók 2523 kWh/év fogyasztásig 36-38 Ft/kWh áron vételezhetik a közcélú hálózatból az áramot, azonban a bruttóelszámolás rendszerében az általuk megtermelt és fel nem használt, a hálózatba betáplált áramért 4-5 Ft/kWh közötti összeget fizet a szolgáltató.

A napelemes rendszer fő alkotóelemei eltérő fizikai élettartammal rendelkeznek.

A rendszer telepítési költségeinek általában több mint felét kitevő napelempanelek esetében a fizikai élettartamot mintegy 30 évre becsülik.

A telepítési költségek általában 15-20%-át jelentő inverter élettartama 10–15 év közötti, így a napelemek életciklusa alatt az invertert legalább egyszer cserélni szükséges.

Az egyéb komponensek – megfelelő minőségű alkatrészek használata esetén – a napelemek teljes élettartama alatt kiszolgálhatják a napelemes rendszert.

Napelemek esetében a termék- és a teljesítménygarancia nem összekeverendő.

A termékgaranciát a napelempanel gyártója vállalja, és a mechanikai, illetve elektromos hibákra terjed ki.
A teljesítménygarancia azt biztosítja, hogy a napelemmodul 20-25 év használat után is a gyártás során meghatározott névleges teljesítmény minimum 80-85%-át teljesíti.

A napelemek minden évszakban és változó időjárási körülmények között is képesek a termelésre.

A téli időszakban a napsütéses órák számának csökkenése, illetve a napfény alacsonyabb beesési szöge miatt kisebb a termelés, mint a többi évszakban. A panelek akkor is termelnek, amikor ködös, felhős idő van, és csak kevés, szűrt fény érkezik, viszont ha hó vagy jég borítja a felületüket, nem képesek áram előállítására. A napelemek igen érzékenyen reagálnak a hőmérséklet változására, a hőmérséklet emelkedésével a hatásfokuk csökken. A legnagyobb teljesítményt tavaszi és őszi időben tudják elérni az alacsonyabb hőmérséklet miatt. A legtöbb termelés a napsütéses órák száma miatt nyáron van, annak ellenére, hogy a magas hőmérséklet miatt a napelemek nem a maximális teljesítményükön működnek.

A napelemrendszer kiépíthető tetőre (főépületre vagy melléképületre) és földre egyaránt. A tető típusa lehet lapos és ferde is, viszont palatetőborítás esetén nem lehetséges a rendszer telepítése.

A napelemes rendszer termelési hatékonysága szempontjából a déli tájolás a legoptimálisabb, ugyanakkor abban az esetben, ha az ingatlannak nincs délre néző tetőfelülete, a keleti, délkeleti és a nyugati, délnyugati irányok is alkalmasak lehetnek. Nyilván így a napelemes rendszer termelése is csökken a déli tájoláshoz képest.

A telepítés megoldható továbbá északkeleti és északnyugati tetőfelületekre is, azonban ezekben az esetekben jelentősen alacsonyabb termelés érhető el, ami miatt a megtérülési idő megnövekszik. Kizárólag ilyen tájolású tetőfelületek rendelkezésre állása esetén a napelemes rendszer telepítését nem javasoljuk.

A napelemes rendszer telepítése az épület szempontjából elsősorban a tető típusával, állapotával (héjazat, szarufa) és a villamos mérőhely kialakításával kapcsolatban támaszt feltételeket.

Ideális tájolásnak számít a délkeleti, déli és délnyugati tetőfelület. A tető borítása többek között lehet cserép, zsindely vagy lemez, azonban rombusz- vagy hullámpala esetében nem megoldható a kivitelezés.

Minden területileg illetékes villamosenergia-elosztó társaságnak vannak követelményei a mérőóraszekrénnyel kapcsolatban. Amennyiben a vizsgált ingatlan esetében a mérőóraszekrény nem megfelelő minőségű, az elosztó előírja a meglévő fogyasztási hely szabványosítását, ami többletköltséget jelenthet. Az ügyfél által küldött, mérőhelyről készült fényképek alapján a mérőhely állapotát ellenőrizzük; ha korszerűsítés szükséges, erről a szerződéses ajánlat mellett tájékoztatást adunk.

A tető és/vagy a mérőhely esetleges korszerűsítése, alkalmassá tétele a napelem fogadására minden esetben az ügyfél feladata és költsége.

1. Adatbekérő űrlapunk kitöltése, a szükséges információk, dokumentumok és fotók megadása.

2. Az ajánlat elkészítése.

3. Szerződéskötés, előlegfizetés.

4. Helyszíni műszaki felmérés (amennyiben a fényképek alapján indokolt, a szerződéskötés előtt történik meg).

5. Igénybejelentő benyújtása, elbírálása.

5/A Csatlakozási dokumentáció összeállítása, benyújtása és elbírálása.

5/B Anyagrendelés.

6. Kivitelezés, végszámla/szerződéses díj kiegyenlítése.

7. Fogyasztásmérő cseréje, üzembe helyezés.

A lakossági napelemes rendszer adatbekérő űrlapunk kitöltése során kérjük, adja meg az űrlapon felsorolt adatokat, és töltse fel a szükséges dokumentumokat, illetve fotókat.

Az adatok és dokumentumok megadása nem jelent kötelezettségvállalást az Ön részéről. Minél több információ áll azonban rendelkezésünkre, annál pontosabb, személyre szabottabb ajánlatot tudunk készíteni az Ön számára.

Ha a megadott adatok vagy a feltöltött dokumentumok hiányosak, illetve további egyeztetés szükséges, kollégáink telefonon felveszik Önnel a kapcsolatot.

A napelemes rendszer tervezési szakaszában fontos a megfelelő rendszerméret meghatározása, mivel a napelemes rendszer a háztartás aktuális (jelenlegi) elektromos fogyasztását hivatott kiváltani.

Ha tervben van, hogy az elkövetkezendő egy-két évben fejleszteni fogja az ingatlant nagyobb áramfogyasztású berendezéssel (például klímával), akkor célszerű nagyobb teljesítményű invertert választani, és annyi napelemet telepíteni, amennyi az aktuális fogyasztást kielégíti.

Az új háztartási fogyasztók telepítését követően a meglévő napelemes rendszert csak napelemekkel szükséges bővíteni. A bővített napelemes rendszer le fogja fedni az új eszközök fogyasztását is, továbbá nem szükséges a rendszert újra engedélyeztetni, ami jelentősen lerövidíti a telepítési folyamatot.

Az ajánlat tartalmazza:

• a kiépítéshez és üzembe helyezéshez szükséges eszközök, berendezések, a helyszínre szállítás és az egyéb szerelési anyagok költségét;
• a helyszíni műszaki felmérést;
• a kiépítéshez szükséges tervek és dokumentációk elkészítésének költségét;
• az engedélyeztetéssel kapcsolatos ügyintézést;
• a napelemes rendszer telepítését és üzembe helyezését;
• a napelemek után fizetendő környezetvédelmi és termékdíjat;
• az invertertől független AC-DC védelmi dobozokat IP65 védelemmel, minőségi tanúsítvánnyal és 5 év garanciával;
• anyagában rozsdamentes acél és alumínium tartószerkezetet 10 év garanciával;
• a napelemek és az inverter terméktípustól függő garanciaidejét;
• 5 év garanciát a napelemes rendszer kivitelezésére;
• meglévő (megfelelő) internetkapcsolat esetén monitoringrendszer biztosítását.

A szerződéses ajánlatban feltüntetjük azokat az eszközöket és tevékenységeket is, amelyek a napelemrendszer megvalósításához szükségesek, viszont az ajánlati árunk ezekre nem terjed ki.

• Az ingatlan elektromos rendszerének esetleges fejlesztési költségei
  • Villámvédelem tervezése és kiépítése: A napelemes rendszer megvalósításának nem feltétele villámvédelmi rendszer kiépítése. A költség a meglévő rendszerhez való hozzácsatlakoztatásból ered.
  • A meglévő vezetékek cseréje, amennyiben azok keresztmetszete nem megfelelő.
  • Földelőszonda telepítése, amennyiben nincs kiépítve.
  • Főelosztó kialakítása/átalakítása, amennyiben nem szabványos, vagy nincs kiépítve.
  • Mérőhely szabványosítása, fázisbővítés és teljesítménynövelés.
• A helyszínre szállítást követően a szerelési anyagok őrzésének díja.
• Az áramszolgáltató, illetve az elosztói engedélyes felé fizetendő díjak és illetékek esetleges költségei (beleértve az ad-vesz mérőóra cseréjének díját).
• Járulékos építészeti feladatok költsége
  • Statikai vizsgálat, tetőkorszerűsítés
  • Árokásás és földkábelfektetés
  • 5 méternél hosszabb légkábel kiépítése
  • A vezetékek és védelmi dobozok falba/szigetelésbe történő süllyesztése/bevésése

A fotó- és információbekérő adatlapon keresztül elküldött, a mérőhelyről készült fényképek alapján műszaki kollégáink meg tudják állapítani a szükséges korszerűsítési feladatokat, és a szerződéses ajánlat mellett az így keletkező további költségekről és teendőkről tájékoztatást küldünk Önnek.

A szerződő fél személye támogatás vagy lakástakarék igénybevétele esetén előre meg van határozva. Ilyen esetben mindenképpen a támogatásra jogosult személy adatait kérjük megadni a szerződéskötéshez.

Önerős finanszírozási mód esetén a szerződő fél bárki lehet, ugyanis a szerződéskötésnek nem feltétele, hogy a mérőóra-tulajdonos és a szerződő fél személye megegyezzen.

Önerős finanszírozás esetén a szerződésben szereplő bruttó vételár megfizetése két részletben történik. A szerződés aláírását követő 3 munkanapon belül előleg fizetésére van szükség, annak beérkezését előlegszámlával igazoljuk 8 napon belül. A második kifizetés – a teljes összeg fennmaradó része – a kivitelezés után, a végszámla kiállítását követő 15 napon belül esedékes.

• Szerződéskötés, előlegfizetés (előlegszámla)
  • 5 kWp rendszerméret alatt: bruttó 508.000 forint
  • 5 és 10 kWp rendszerméret között: bruttó 1.016.000 forint
  • 10 kWp rendszerméret felett: bruttó 1.524.000 forint
• Kivitelezés, fennmaradó díjrészlet megfizetése (végszámla)
  • A végszámla összege a szerződéses összeg mínusz az előlegszámla összege.

Egyéb finanszírozási forma (például pályázati támogatás igénybevétele, lakástakarék felhasználása, hitel) esetén a fizetési ütemezés eltérhet a fentiektől. Az egyedi ügyintézés esetén a kapcsolatfelvételi űrlapunkat szíveskedjen kitölteni.

A helyszíni felmérés során szakértőink megvizsgálják a kiválasztott tetőt/tetőszerkezetet, az ingatlan villamos hálózatát és csatlakozási módját, a védelmi dobozok, kábelnyomvonalak és az inverter lehetséges elhelyezését. Fontos, hogy nemcsak a tetőfedésnek kell megfelelőnek lennie, hanem a tetőszerkezetnek is, hogy elbírja a napelemek és a tartószerkezetek súlyát.

A szerződés megkötése után a benyújtott csatlakozási kérelem jóváhagyása következik, amelynek átfutási a jelenlegi tapasztalatok alapján néhány hét, de ez az illetékes elosztói engedélyestől függ.

Az engedélyeztetést követően telepíthető a napelemes rendszer, a várható telepítési idő 1 nap. Nagyobb vagy bonyolultabb rendszerek esetén előfordulhat, hogy több napot vesz igénybe a kivitelezés. A telepítést követően készre jelentésre kerül sor az illetékes elosztói engedélyes felé, amelynek átfutási ideje 30 nap, ezt követően készül el a módosított Hálózati szerződés és az AD-VESZ mérőóra cseréje vagy átprogramozása.

A teljes kivitelezés a szerződéskötéstől számítva így átlagosan 2-3 hónapot vesz igénybe.

Az általános, hosszú ideje tapasztalható tendencia alapján elmondható, hogy 3-4 hónap alatt érünk el szerződéskötéstől a termelőképes rendszer működéséig.

Támogatás igénybevétele esetében ez az idő az aktuális támogatási, pályázati folyamatból adódóan hosszabb is lehet.

Az MVM Optimum tevékenységi körébe nem tartozik a mérőhelyi munkálatok – fázisbővítés, szabványosítás stb. – elvégzése.

Kizárólag annak a weboldalnak az elérhetőségét tudjuk megadni, ahol a területileg illetékes elosztói engedélyesek által regisztrált villanyszerelők nyilván vannak tartva. Itt a telepítési cím megadása után a weboldal kilistázza az elérhető szakembereket.

https://www.meevet.hu/villanyszerelok/2

Palatetőre nem lehet napelempaneleket felhelyezni. A palán kívül valamennyi héjazat alkalmas a napelemes rendszer telepítésére, mint például:

• égetett cserép,
• betoncserép,
• zsindely,
• fémlemez, pl. trapéz, hullám, korcolt stb.

Szerződéskötés után az engedélyeztetéssel párhuzamosan munkatársaink tartanak egy helyszíni bejárást, ahol tisztázható a pontos kábelvezetés, az inverter végleges helye és minden egyéb hasonló, a kivitelezést esztétikai és műszaki szempontból érintő apróbb kérdéskör.

Az MVM Optimum alapvetően a jelen weboldalon feltüntetett márkákkal, eszközökkel dolgozik, de egyeztetés alapján, illetve a szakmai, minőségi kritériumokat figyelembe véve egyedi igények megvalósítása is lehetséges.

A választott eszközökre vonatkozóan munkatársaink tesznek javaslatot az ajánlat kidolgozása során, de természetesen mindig szem előtt tartjuk az egyéni preferenciákat.

Ebben az esetben szíveskedjék jelezni az igényét a kapcsolatfelvételi űrlap segítségével, és kollégáink készséggel segítenek az akadály elhárításában.

Ebben az esetben érdemes a következőket kipróbálni:

• A böngésző bezárását követően nyissa meg újra kalkulátorunkat.
• Egy másik típusú böngészőben nyissa meg kalkulátorunkat.
• Győződjön meg róla, hogy pontosan írta be a címet, és a ház tetején legalább három pontot kijelölt.

Amennyiben ezek után is hibába ütközik, kérjük, szíveskedjék ezt jelezni a kapcsolatfelvételi űrlap kitöltésével.

Rendszerünk a regisztrációt követően a megadott e-mail-címére átlagosan maximum 1 órán belül megküld Önnek egy visszaigazoló levelet, amelyben egy űrlap linkjét találja.

Ezen az egyedi linken keresztül éri el fotó- és információbekérő oldalunkat, ahová feltöltheti a pontosított ajánlat elkészítéséhez szükséges információkat és fényképeket.

A háztartási energiatároló akkumulátor:

• elsimítja a termelési és fogyasztási csúcsokat,
• lehetővé teszi a saját, megtermelt energia késleltetett felhasználását, valamint
• a hálózattól való függetlenség növelését.

Az energiatároló az ingatlan energiamenedzsment-eszközeként lehetővé teszi, hogy egy napelemrendszerrel felszerelt háztartás a megtermelt energiát minél nagyobb arányban használja fel, így hálózati áramfogyasztásának jelentős részét saját előállítású energiával váltsa ki. A rendszeren beállítható, hogy meghatározott napelemtermelési szint felett a megtermelt energiát eltárolja, így tehermentesítve a hálózatot a visszatáplált energiától.

Villamosenergia-tároló használatával nagyobb mértékben fedezhetjük zöldenergiából háztartásunk energiaszükségletét.

Az akkumulátor többórányi megtermelt villamos energia eltárolására alkalmas.

A napelemrendszerrel kombinált energiatárolás megoldást jelent a háztartások energia- és költséghatékony működésére, amelyre jelenleg egyfajta jövőbeli befektetésként tekinthetünk.

A 2023. szeptember 7. után benyújtott igény alapján üzembe helyezett új napelemrendszerek bruttó elszámolásba kerülnek. Az új elszámolás szerint az ad-vesz mérőből külön-külön olvassák ki és számolják el az adott hónapban elfogyasztott és a közcélú hálózatba betáplált villamos energia mennyiségét. A hálózatba táplált és az onnan vételezett energiát eltérő áron számolják el, ezért célszerű a megtermelt energiát minél nagyobb arányban azonnal felhasználni vagy az akkumulátorban eltárolni későbbi felhasználásra. A lakossági fogyasztók 2523 kWh/év fogyasztásig 36-38 Ft/kWh áron vételezhetik a közcélú hálózatból, azonban a bruttó elszámolási rendszerben a hálózatba táplált áramért 4-5 forint közötti összeget fizet a szolgáltató. Ezért érdemesebb a megtermelt energiát későbbre eltárolni, és nem a hálózatba betáplálni.

Energiatároló nélkül egy év alatt a napelemrendszer által megtermelt villamos energia 30-35%-át használhatja fel egy átlagos háztartás. Ehhez képest akkumulátoros energiatárolóval a valós önellátási arány éves szinten 70-75%-ra növelhető, azaz 40%-kal kevesebb energia lesz visszatáplálva a hálózatba.

Az energiatároló két legfőbb fizikai jellemzője a teljesítmény és a tárolókapacitás.

A teljesítmény azt mutatja meg, hogy a napelem pillanatnyi termeléséből mennyit tud befogadni az akkumulátor, illetve milyen mértékben tudja kiszolgálni a háztartási fogyasztókat.

A tárolókapacitás azt jelenti, hogy egy teljes feltöltést követően az akkumulátor összesen mennyi energiát tud biztosítani a háztartás számára.

Mindkét jellemzőt figyelembe kell venni a belső villamos hálózat tervezésekor annak érdekében, hogy az akkumulátorról működtetett fogyasztók ellátása stabil és folyamatos legyen.

Az akkumulátoros energiatárolók műszaki paramétereinek böngészésekor több fizikai jelöléssel is találkozhatunk.

• kW – a villamos berendezés által felvett vagy leadott pillanatnyi teljesítmény. A napelemek esetében a termelést mutatja meg; az energiatárolónál pedig azt, hogy az milyen mértékben terhelhető, vagyis az akkumulátor be-, illetve kimeneti teljesítményét jelöli.
• kWp – a napelemrendszer egyenáram-(DC-)oldali csúcsteljesítménye, azaz a maximális pillanatnyi teljesítménye.
• kWh – az akkumulátor maximális energiatartalma, köznyelvben tárolókapacitása.

A BMS (Battery Management System) akkumulátormenedzsment-rendszerrel minden lítiumalapú akkumulátoros rendszer rendelkezik. A BMS egyenként monitorozza az akkumulátorcellák feszültségét és a csomagokba rendezett cellák közti hőmérsékletet, valamint vezérli az egyenletes töltési-merítési ciklusokat és az akkumulátor hűtését. Erre azért van szükség, hogy a berendezés működése ellenőrzött körülmények között történjen. Nem megfelelő értékek kiolvasása esetén a rendszert leállítja, így garantálható a biztonságos működés.

A hibrid inverter rendelkezik azzal a képességgel, hogy a háztartás optimális belső energiamenedzsmentjét lebonyolítsa. A napenergia helyben történő felhasználásának előnyben részesítése mellett szükség esetén az aktuális energiaigényt a hálózatról történő vételezéssel pótolja ki, a fel nem használt vagy el nem tárolt többletet pedig betáplálja a hálózatba, így összességében a napelemes rendszer hatékonyságát növeli. A hibrid inverter képes szigetüzemű működésre váltani.

• A hagyományos napelemes rendszer nem rendelkezik energiatárolási lehetőséggel, csak a pillanatnyilag megtermelt energiát tudja helyben felhasználni, a felesleget pedig a hálózat irányába továbbítja.
• Az energiatárolóval kiegészített napelemes rendszer a termelési és fogyasztási időszakok közti eltéréseket rendezi, és racionalizálja a napenergia helyi felhasználását – a háztartás napi fogyasztásában csúcsidőszaknak a reggeli és az esti órák számítanak, míg a napelempanelek termelése a nap közepén a legtöbb. A rendszer a fel nem használt megtermelt energiát az energiatároló berendezésben raktározza a későbbi felhasználásig.
• A hibrid rendszer a hálózattal párhuzamos működés esetén optimális energiamenedzsmentet biztosít. A hálózati ellátás megszűnése esetén leszakaszolja az ingatlan helyi hálózatát, és szigetüzemben működteti azt egészen a hálózati szolgáltatás visszaállásáig.

Az MVM Optimum által ajánlott energiatárolók az egyenáramú oldalon kábelesen csatlakoznak a hibrid inverterhez, amely automatikusan ellátja azok vezérlését.

A napelemes rendszerekre vonatkozó szaldóelszámolás során a hálózatból vételezett és a hálózatba táplált energiát évente egyszer számolja el a szolgáltató. A 2024. január 1-jétől életbe lépett új, bruttóelszámolás szerint az ad-vesz mérőből külön-külön olvassák ki és számolják el az adott hónapban elfogyasztott és betáplált villamos energia mennyiségét. A hálózatba táplált és az onnan vételezett energiát (a szaldóelszámolástól eltérően) más-más áron számolja el a szolgáltató, ezért célszerű a megtermelt energiát minél nagyobb arányban azonnal felhasználni, vagy az akkumulátorban eltárolni későbbi felhasználásra. Bruttóelszámolás esetén a napenergia minél nagyobb arányú helyi hasznosítása a beruházás megtérülési idejét csökkenti.

A beépítésre kerülő villamosenergia-tárolót alapesetben a háztartás általános, fűtésen kívüli villamosenergia-fogyasztására érdemes optimalizálni. Egy átlagos otthon esetében a napelemes rendszert a múltbéli fogyasztás alapján méretezzük. A háztartási fogyasztók ellátásához 1 kWp beépített napelem-csúcsteljesítményhez 1,1-1,4 kWh tárolókapacitás javasolt. A rendszer túlméretezése általános esetben sem műszaki, sem gazdasági szempontból nem indokolt, de adott rá a lehetőség, amennyiben a háztartásba a későbbiekben olyan fogyasztók kerülnek beépítésre, amelyek a szokásos napi energiafogyasztástól eltérő igényeket jelentenek. Ilyen fogyasztó lehet az elektromosautó-töltő, kiegészítő villamos fűtőberendezések, szauna vagy jakuzzi stb.

Az energiatároló kül- és beltéri elhelyezésre is alkalmas, földre állítható vagy falra szerelhető. Preferált az inverter közelében, maximum 10 méteres távolságban elhelyezni. A berendezés háza zárt, por- és vízálló. Az akkumulátorok működési hőmérséklet-tartománya általában -20 °C és +55 °C között van. A garanciális feltételek érvényesüléséhez azt ajánljuk, hogy tartósan ne üzemeljen fagypont alatti hőmérsékleten vagy forróságban. Magyarországi hőmérsékleti viszonyok között ez lehetővé teszi a kültéri elhelyezést. Az inverterhez hasonlóan tűző napra nem célszerű helyezni, és lehetőség szerint legalább az eresz alatt, fedett, árnyékos helyen legyen. A házon belül a BMS gondoskodik az akkumulátorcellák megfelelő hőmérséklet-tartományban tartásáról.

A tárolóberendezés háza por- és vízálló. Az akkumulátor működési hőmérséklet-tartománya általában -20 °C és +55 °C között van. A garanciális feltételek érvényesüléséhez azt ajánljuk, hogy tartósan ne üzemeljen fagypont alatti hőmérsékleten vagy forróságban.

Az energiatárolót érdemes az inverter közvetlen közelében, maximum 10 méteres távolságban elhelyezni. A napelemrendszer esetében a DC- (egyenáramú) és az AC- (váltóáramú) ágat esztétikusan, kábelcsatornában vezetjük el.  Az energiatárolót az inverterrel összekötő DC-kábelt (abban az esetben, ha egymástól távol helyezkednek el), valamint az invertert a főelosztóban elhelyezett smart power sensorral összekötő kommunikációs kábelt pedig kábelcsatornában vezetjük el.

A berendezés működés közben nem zúg. Valamennyi hangkibocsátással jár, de az nem hangosabb az inverternél. A zajhatást az erősítés (dB) logaritmikus skáláján szokás megadni, amely a zajt kibocsátó objektum és a hallgató közötti távolság függvénye. Az inverter működése hangkibocsátással jár, amely a suttogás szintjének felel meg, az akkumulátor hangkibocsátása pedig ennél alacsonyabb.

A 2023. szeptember 7. után benyújtott igény alapján üzembe helyezett napelemrendszerekre a bruttó elszámolás feltételei vonatkoznak.

Manapság találkozhatunk olyan hírekkel, hogy egy elektromos autó kigyullad, és az akkumulátorában lévő, hevesen égő anyagok miatt kiég, így felmerülhet a kérdés, hogy maga az akkumulátor tűzveszélyes-e.

A válasz röviden: nem. Az akkumulátortűz jellemzően akkor keletkezik, ha a cellákon belül rövidzárlat jön létre, és egy önmagát generáló melegedési (thermal runaway) és égési folyamat indul be. Extrém esetektől eltekintve az akkumulátormenedzsment-rendszer biztonságosan megakadályozza, hogy ez bekövetkezzen. Ahhoz, hogy a biztonságos keretek megszűnjenek, általában egy nagymértékű külső behatás szükséges, mint pl. egy ütközésből származó súlyos mechanikai deformáció vagy törés. Még ilyen esetekben is ritkán alakul ki tűzeset. A cellák minőségét autóipari szabványok határozzák meg, előzetes teszteken és formáló töltési-merítési ciklusokon mennek keresztül, mielőtt a végleges helyükre kerülnek.

Ezzel szemben az álló (stationary) akkumulátoros energiatárolók felhasználási módjai nem kívánják meg azokat a nagy igénybevételeket sem, amelyek egy folyamatosan gyorsuló és lassuló jármű számára szükségesek. Továbbá kevésbé fontos a térfogatarányos energiasűrűség, amely nagyobb szabadságot enged a hűtés kialakítására.

Általánosságban az akkumulátorok élettartama sok tényezőtől függ. A legfontosabbak ezek közül a technológiájuk és a felhasználási módjuk. Az újratölthető akkumulátortípusoknál széles körben elterjedtek a lítiumalapú megoldások. Bár ezek között is akadnak különbségek, a hagyományos ólomsavas akkumulátorokhoz képest számos előnyük van: a teljes töltöttségi tartományban egyenletesen tartják a feszültségüket, kevésbé függenek a külső hőmérséklet változásaitól, jól bírják a rendszeres töltést-merítést, de ha hosszabb ideig nem használják, akkor is alacsony önkisülés jellemzi őket.

Egy adott felhasználási célra szánt lítiumakkumulátorok kapacitása egy bizonyos mennyiségű teljes vagy részleges töltés-merítési ciklus után 80% körüli értékre csökken. Az elektromos autók esetében ez a kapacitáscsökkenés már jelentősen befolyásolja a hatótávolságot, ilyenkor érdemes az akkumulátort cserélni. A háztartási felhasználásra szánt akkumulátorok esetében azonban jellemzően napi egy teljes töltés-merítési ciklussal lehet számolni. Ebből kifolyólag a gyártók többsége 4-6000 ciklust is garantál, mielőtt az akkumulátor jelentősen degradálódik. A lítiumakkumulátorok azonban ekkor is ellátják a feladatukat, így az élettartamuk a gyakorlatban akár jóval hosszabb is lehet.

Több helyen lehet olvasni, hogy a napelem és az energiatároló az elektromos fűtési rendszer villamos energiával történő ellátását hatékonyan tudja biztosítani, és legalább részben ki tudja váltani a hálózati energiaellátást. Ez a háztartás fűtésének magas energiaigénye és a napenergia-termelés, illetve -felhasználás időbeli különbségei miatt észszerűen és gazdaságos keretek között nem megvalósítható. Ez nem azt jelenti, hogy ilyen esetben haszontalan az energiatároló, hanem azt, hogy nem optimális erre a célra méretezni.

A téli fűtési időszakban a napelemes rendszer a rövidebb napos órák és a kedvezőtlen időjárás miatt alacsony hatásfokkal termel. Könnyen előállhat az a helyzet, hogy a hagyományos háztartási gépeken túl az elektromos fűtés annyi napenergiát igényel, hogy tartalék nem, vagy olyan kis mennyiségben marad, ami egyáltalán nem indokolja az akkumulátorkapacitás fűtéstámogatást célzó növelését. A lehetséges megoldások közül rezsiköltség szempontjából az előnyös megoldás a felhasználó számára az, ha a hőszivattyús fűtő-hűtő rendszert H-tarifán keresztül látja el villamos energiával.

Jelenleg olyan, hibrid üzemre előkészített napelemrendszerre tudunk ajánlatot adni ügyfeleinknek, amely alkalmas arra, hogy a későbbiekben valódi hibrid üzemű rendszerré alakítható legyen.

A valódi hibrid rendszer kiépítése a hálózati engedélyes által előírt védelmi berendezés későbbi beépítése esetén valósítható meg, amikor az elosztótársaságok engedélyezik a hibrid napelemrendszerek teljes körű működését.

A hőszivattyú a két közeg hőmérséklet-különbségén, illetve annak kiegyenlítődésén alapuló megoldás. Működése közben valamilyen megújuló forrásból, környezeti közegből (levegő, víz vagy talaj) vonja ki a hőt egy hőcserélőn keresztül, és adja át egy munkaközegnek (gáznak), majd azt egy kompresszor segítségével sűríti össze. A magas nyomás hatására megnő a „munkaközeg” hőmérséklete. A keletkezett hőt a berendezés egy újabb hőcserélőn keresztül adja át a fűtésrendszerben áramló közegnek. A hőszivattyús rendszerek tulajdonképpen az egyszerű hőcserélők elve szerint működnek. A működési körfolyamatot egy váltószelep segítségével meg lehet fordítani, ezáltal a készülékek hűtésre is alkalmassá válhatnak. Több hőszivattyútípus létezik, amelyek abban különböznek, hogy milyen környezetből képesek kinyerni és leadni a fűtéshez vagy a hűtéshez szükséges energiát.

A levegő-víz hőszivattyú a levegőből származó hőt hasznosítja, az onnan elvont hőt a hőleadó rendszerben lévő víznek adja át. A  levegő-víz hőszivattyú egyszerűen telepíthető, és gyakorlatilag bárhol alkalmazható. Telepítése nem igényel földmunkát vagy kútfúrást, hatékonysága pedig igen kedvező. Kétféle levegő-víz hőszivattyút különböztetünk meg a szivattyúból kilépő víz hőmérséklete alapján: alacsony és magas hőmérsékletű hőszivattyút.

Az alacsony hőmérsékletű levegő-víz hőszivattyúk alacsony, 30-45 °C-os fűtővízet juttatnak a hőleadókba. Ez olyan fűtőberendezések használata mellett ideális, amelyek szintén alacsony hőmérsékleten működnek. Ilyen hőleadó lehet például a padlófűtés, a mennyezetfűtés, a falfűtés, illetve az ilyen rendszerhez kifejlesztett alacsony hőmérsékletű radiátor. Az alacsony hőmérsékletű hőszivattyú hatékonyabb a magas hőmérsékletű társával szemben, mert ebben az esetben a legkisebb a hőmérséklet-különbség a külső levegő és a fűtővíz között. A rendszer további előnye az egyenletes hőérzet és a magas komfortérzet. Az alacsony hőmérsékletű rendszert leginkább új otthonokhoz javasoljuk, amelyek jó energetikai mutatóval rendelkeznek.

A magas hőmérsékletű levegő-víz hőszivattyúk 55-70°C-os fűtővízzel működnek, ezért kompatibilisek a hagyományos radiátorokkal. Az alacsony hőmérsékletű hőszivattyúkkal szemben kisebb hatékonysággal üzemelnek, azonban több esetben ez lehet a jó választás. A magas hőmérsékletű hőszivattyú ideális megoldást jelenthet például egy régebbi ház fűtésének korszerűsítésénél, ahol azonban a meglévő radiátorokat nem szeretnénk lecserélni.

A készülék működéséhez szükség van elektromos energiára, ez a hálózatból felvett energia jórészt a rendszer kompresszorát működteti. A fűtéshez, a hűtéshez és a meleg víz előállításához szükséges energiát viszont már nem a hálózatból, hanem a környezeti levegőből nyeri ki a gép. A hőszivattyú akár a -25 °C-os külső hőmérsékletből is képes energiát kinyerni, és ezzel meleget biztosítani. Így tud a hőszivattyú egységnyi felvett teljesítményből többszörös hasznos teljesítményt produkálni.

A hőszivattyú-készülékek legfontosabb mutatója a SCOP-érték (szezonális jósági fok), amely egy energiahatékonysági mérőszám. Azt mutatja, hogy 1 kW felhasznált energiával hány kW energiát tud termelni az adott készülék egy adott fűtési szezon alatt. Más szóval, a SCOP a hőszivattyú teljesítményét nemcsak egy adott pillanatban, hanem a hosszú távú működés alatt is értékeli, figyelembe véve a változó külső hőmérsékletet és az üzemeltetési körülményeket. Minél magasabb a SCOP-értéke, annál jobb hatásfokú a hőszivattyú a szezonális működés alatt. Minden egyéb elektromos fűtési mód (elektromos kazán, fűtőpanel stb.) maximum a felvett energiát tudja leadni, azaz 1 kW áramból maximum 1 kW fűtési célú energiát tud előállítani. Az alacsony hőmérsékletű hőszivattyú viszont 1 kW áramból akár 4-5-ször, a magas mőméréskletű hőszivattyúk átlag 3,5-szer annyi energia előállítására is képesek a készülék minőségétől és a külső hőmérséklettől függően.

A levegő-víz hőszivattyú két fajtáját különböztetjük meg: az osztott (split) és a monoblokk rendszerű készülékeket. Az osztott rendszerrel szemben a monoblokk hőszivattyúnál egy kültéri készülékünk van (beltéri nincs), melyben a hűtőkör egy gyárilag összeépített rendszerben kering. A működési elv mindkettőnél ugyanaz, de a monoblokk készüléknél a kültéri blokkban van gyárilag elhelyezve minden, amit az osztott rendszernél egy kültéri, egy beltéri egység és a köztük utólag kiépített hűtőkör tartalmaz.

A hőszivattyús rendszerek vezérlése a kiépített hőleadóktól függ.

Mennyezeti hőleadók esetén a helyiségtermosztátok mérik a hőmérsékletet és a relatív páratartalmat helyiségenként. Fűtési vagy hűtési igény esetén ezek a termosztátok adják az indítójelet a hőszivattyú számára. A termosztátoknak van még egy nagyon fontos szerepük: hűtésnél védik a mennyezetet a párakicsapódástól. Ha a helyiség páratartalma eléri a harmatpontot (egy olyan hőmérsékletet, amely alatt a felületeken kicsapódik a levegő páratartalma), a termosztát leállítja az adott helyiség hűtését.

Padlófűtés esetén nagyban befolyásolja a rendszer vezérlését a hőleadó felület kiépítése. Amennyiben a kiépítés során légterenként külün-külön fűtési kört alakítanak ki, úgy lehetséges a körönkénti vezérlés.

Radiátoros hőleadók esetén, ha minden helyiségben külön-külön radiátor van, akár utolólag is megoldható ezek helyiségenkénti vezérlése. A meglévő radiátorokhoz termosztatikus radiátorszelepek telepíthetők, amelyek lehetővé teszik a helyiségek hőmérsékletének szabályozását. Azonban ezek a szelepek távolról nem vezérelhetők. A rendszer rendelkezik egy központi vezérlőegységgel, amelyhez helyiségenként egyedileg szükséges a szelepek igény szerinti beállítása.

A használati meleg vizet szintén a hőszivattyú állítja elő, mégpedig előnykapcsolással. Ez ugyanazon az elven működik, mint egy kombi gázkazánnál, azaz melegvíz-vételnél egy háromjáratú szelep előnybe helyezi a melegvíz-termelést a fűtéssel szemben. A használati melegvíz-tárolók szigeteltek, és belül egy nagy felületű hőcserélővel rendelkeznek, amely biztosítja a gyors felfűtést. Ezenfelül a használati melegvíz-tárolók elektromos fűtőpatronnal is kiegészíthetők. Mivel a hőszivattyúk alacsony hőmérsékletű víz előállítására képesek, így használati meleg víz előállításakor arra kell törekedni, hogy a lehető legalacsonyabb kívánt melegvíz-hőmérsékletet állítsuk be – ez fürdésre jellemzően a 42 °C.

A monoblokk hőszivattyút kültéren kell elhelyezni, a megfelelő rögzítést, az elektromos betáplálást és a keletkező kondenzvíz-elvezetését megoldva. A legjobb megoldás talajon, tartókonzolra (fagyhatár fölé helyezve), gumibakra állítva elhelyezni a készüléket, hogy a rezgést semmilyen mértékben ne tudja átadni az épületnek.

A gépészeti helyiségbe kerülő berendezések a puffer és HMV-tartály, a vezérléstechnika, az osztó-gyüjtőkör, a szivattyúk és ezek csővezetékelései. Az eszközök helyigénye körülbelül 3-4 m² falfület, 1 méter mélységben.

Egy hőszivattyú telepítésénél – nem alaptalanul – előtérbe kerülnek a zajkomfort szempontjai is. A készülék kiválasztásakor figyelembe kell venni, hogy a gyártói katalógusban megadott hangnyomásszint megfelel-e a rendeleti előírásoknak. A zajforrás egyrészt a folyamatosan működő kompresszor és a fűtési szivattyú, másrészt a nagy légmennyiséget megmozgató ventilátor. Gyakorlati tapasztalatok szerint általában nem a gép saját zajterhelése okozhat problémát, hanem a falfelületről visszavert zaj, ami a nem megfelelő elhelyezésre vezethető vissza. Kollégáink a tervezés során figyelembe veszik azokat a szempontokat, amelyek a készülék legoptimálisabb elhelyezését biztosítják.

Alacsony hőmérsékletű hőszivattyú esetén a technológiájából adódóan a berendezés alacsony hőmérsékletű vizet állít elő, így ahhoz, hogy ugyanazt a helyiség-hőmérsékletet tudjuk biztosítani, nagyobb felületű hőleadó szükséges. A felületfűtést padlófűtéssel, mennyezetfűtéssel és falfűtéssel alakíthatjuk ki.

A padlófűtést legtöbbször kiegészítő fűtésként telepítik. A padlóval mint felületi hőleadóval nem oldható meg a hűtési funkció. A falfűtést ritkán alkalmazzák, mert akadályozza a bútorok, képek, függönykarnisok, lámpák elhelyezését.

A magas hőmérsékletű hőszivattyú radiátoros hőleadó rendszerrel alkalmazható. Azonban a radiátorok hűtésre nem ideálisak, mert a hőleadó felületen a levegő páratartalma kicsapódhat, ami csepegő vizet és korrodáló radiátorokat eredményez. Magas hőméréskletű hoszivattyú és radiátoros hőleadó rendszer esetén a fűtés oldható meg, az ingatlan hűtésére klímaberendezések telepítése szükséges.

A felületfűtést padlófűtéssel, mennyezetfűtéssel vagy falfűtéssel alakíthatjuk ki. A hőszivattyús készülék fűtési üzemmódról hűtési üzemmódba kapcsolható a termosztát használatával, ezt nevezzük reverzibilis üzemmódnak. Így tud a hőleadó felület fűteni és hűteni is. A jelenleg elérhető hőszivattyúk esetén a típus határozza meg a működési funkciót, azaz egy termékből elérhető csak fűtő, vagy hűtő-fűtő verzió is.

Komfortos: Az alacsony hőmérsékletű felületfűtés sugárzó fűtés, ami azt jelenti, hogy a konvekciós hőleadással szemben komfortosabb és energiatakarékosabb is, mivel ugyanaz a

helyiség-hőmérséklet jobb hőérzetet biztosít. A mennyezeti hőleadással való hűtés és fűtés során a száraz szerelési mód (gipszkarton álmennyezet) miatt a hőnek csak egy kb. 1 cm-es kartonrétegen kell áthatolnia, ezáltal jobb a hőleadás, könnyebben és gyorsabban szabályozható a hőmérséklet. Ennél a hőleadásnál tud a leginkább érvényesülni a helyiségenkénti szabályozás, így tudunk reagálni a helyiségek eltérő hőigényére, és ezzel maximális energiamegtakarítást elérni. Padlófűtés esetén a felmelegedett padló kiválóan tárolja a hőt, így kellemes, egyenletes hőérzetet biztosít a helyiségben. Ezenkívül a fűtés közvetlenül a talajjal érintkezve érezhető, így a meleg hatása azonnal élvezhető.

Költséghatékony: A felületi hőleadás a komfortérzeten túl az üzemeltetési költségeket tekintve is kedvező,  mivel ezzel a hőleadótípussal lehet a legalacsonyabb előremenő vízhőmérséklet mellett biztosítani a kívánt hőmérsékletet.

 Egészséges: A felületfűtés/-hűtés teljes egészében sugárzó fűtés, nincs konvekciós hatása, azaz a hőleadás nem jár légmozgással, levegőáramlással, ezáltal kifejezetten ajánlott allergiások számára is.

Kényelmes: A rendszer könnyen telepíthető, gyors és tiszta munkavégzést garantál. Mivel nincsenek mechanikus alkatrészek, nem fordul elő korrózió és vízkőlerakódás, ezért ez a fajta hőleadó rendszer karbantartásmentes. Nincsenek látszó gépészeti elemei a lakótérben.

Magas hőmérsékletű hőszivattyú telepítésénél nem szükséges lecserélni a meglévő radiátorokat, mivel ezek képesek elég magas hőmérsékletű vizet biztosítani a radiátorok számára. Az ügyfél igényeinek figyelembevételével felmérjük, hogy a meglévő hőleadó felület továbbra is megfelelő-e, vagy szükséges annak átalakítása. A rendszer optimalizálása érdekében egy rendszermosást követően kizárólag lemezradiátorokkal kompatibilis a hőszivattyús készülék integrálása. Öntöttvas radiátorok esetén azonban mindenképp szükséges azok cseréje, mivel nem biztosítják a kívánt hatékonyságot.

Jelentősen csökkennek a rezsiköltségek: Ha egy háztartás hőszivattyúval állítja elő a szükséges energiáját, havi energiafelhasználási költségei jelentősen csökkenni fognak. Bár a villamos energia ára jelenleg még magasabb a földgázénál, a hőszivattyú részben megújuló energiát állít elő, azaz a felhasznált energia nagy részét a környezeti levegőből nyeri ki. A költségeket tovább csökkentheti a kedvezményes tarifaelszámolás, ugyanis a hőszivattyúra – a megújuló volta miatt – kedvezményes H tarifa igényelhető.

Növekszik az ingatlan értéke: Egy hőszivattyús rendszerre a tudatos felhasználók gyakran tekintenek egyfajta befektetésként, hiszen telepítése után ingatlanuk jelentős és időtálló értéknövekedést ér el az alacsony működési költségeknek és a magas komfortfokozatnak köszönhetően.

Csökken a karbonkibocsátás: A hőszivattyús technológia környezetbarát és energiatudatos, mert a részben megújuló technológiának köszönhetően csökkenthető a karbonkibocsátás.

A monoblokk hőszivattyú egy kültéri egységből áll, ebben az egységben kering a hűtőközeg, illetve ide van beépítve az a hőcserélő is, amely szétválasztja a hőszivattyús és a fűtési kört, ezért idáig el kell hoznunk a fűtési kört is. Ez azt jelenti, hogy a fűtési kör egy rövid szakasza kültérre kerül. Ebben az esetben, ha a kültéri hőmérséklet tartósan -5°C alatt van, és áramkimaradás lép fel, amely több óráig (6-12 óra) tart fennállhat az elfagyás veszélye. A legtöbb modern hőszivattyú rendelkezik olyan védelmi mechanizmusokkal, amelyek jelentősen csökkentik a fagyás kockázatát például a kinyúló fűtési kör csővezetékei szigetelve vannak, fagyálló folyadékot használnak a rendszerben, hogy megakadályozzák a víz megfagyását. Egyre több hőszivattyús rendszernél kínálnak tartalék áramforrást például kiegészítő akkumulátorokat, amelyek segíthetnek a kritikus, hosszú áramkimaradások esetén.

Magyarországon a téli hónapokban hosszabb áramkimaradások valószínűsége alacsony, valamint az enyhe telek miatt a hőszivattyú elfagyásának kockázata minimálisra tehető.

Hőszivattyús rendszer esetében lehetőség van a megújuló energiaforrásokhoz szánt, kedvezményes H tarifa igénybevételére.

A H tarifa jellemzői:

• Gazdaságos és környezetbarát hőszivattyú-berendezésekre vonatkozó villamosenergia-tarifa, mely az ország egész területén elérhető.
• Díja 30-40%-kal kedvezőbb, mint a (normál, rezsicsökkentett) A és B tarifáé.
• Október 15-től április 15-ig vehető igénybe, de a nap 24 órájában rendelkezésre áll.
• Főleg fűtésre használható – fűtési idényben a kedvezményes H tarifát számlázzák ki, míg az ezen kívüli időszakban (pl. nyáron, hűtési üzemmódban) a normál A1-es tarifát.
• Külön mért, kéttarifás mérőberendezés (2 villanyóra) szükséges hozzá.

A hűtő klíma kizárólag hűtési funkcióval rendelkezik, tartósan meleg külső hőmérséklet esetén használható a helyiség lehűtésére. A hűtő-fűtő klíma, más néven levegő-levegő hőszivattyú, a hűtés mellett a helyiség fűtésére is alkalmas. A hűtő-fűtő klímák általában hatékonyabbak, mivel a levegőt nem egyszerűen felmelegítik, hanem egy hőcserélő segítségével hasznosítják a külső környezeti levegő hőmérsékletét. A hűtő-fűtő klímák inverteres technológiával működnek, amely lehetővé teszi a készülék számára, hogy folyamatosan és hatékonyan szabályozza a hőmérsékletet. Az inverter segítségével a kompresszor sebessége folyamatosan változik, így a klíma nem kapcsol ki és be, hanem folyamatosan működik, kisebb energiafelhasználással, amely növeli a hatékonyságot és csökkenti az energiafogyasztást. A hűtő-fűtő klíma nemcsak kényelmes, de energiatakarékos megoldást is jelent a téli hónapokban a meglévő fűtőrendszer kiegészítéseként, vagy bizonyos esetekben teljes értékű fűtésként.

Bár minden hűtő-fűtő klímaberendezés képes fűtésre, nem mindegyik alkalmas arra, hogy elsődleges fűtési megoldásként szolgáljon. Egyes modellek elsősorban hűtésre lettek tervezve, és fűtési funkciójuk átmeneti vagy kiegészítő jellegű.

A megfelelő klíma kiválasztásakor érdemes elsősorban azt eldönteni, hogy milyen célra szeretnénk használni, csak hűtésre, kiegészítő fűtésre, vagy csak ezzel szeretnénk fűteni a helyiséget. Ezt szem előtt tartva meg kell vizsgálni az adott modell működési tartományát, az üzemi hőmérséklet alsó határát, az energiaosztályt, valamint a fűtési hatékonyságot jelző SCOP-értéket. Ha hosszú távon is hatékony fűtési megoldást keresünk, célszerű kifejezetten fűtésre is optimalizált, akár alacsony külső hőmérsékleten is stabilan működő klímát választani.

A fentieken túl fontos kiemelni, hogy a kifejezetten fűtésre tervezett klímaberendezések rendelkeznek ún. leolvasztási funkcióval. Az alacsony külső hőmérséklet, valamint a pára- és a cseppképződés miatt a klímaberendezés kültéri egységére ráfagy a keletkezett víz. A leolvasztási funkció, amely időközönként bekapcsol, megakadályozza a fagyás okozta eszközmeghibásodást.

Tehát minden hűtő-fűtő klíma képes fűteni, de ha azt fűtésre is szeretnénk használni, a hatékonyság és a gazdaságosság érdekében érdemes olyan modellt választani, amely kifejezetten fűtésre is optimalizált.

Mindkét érték a klímák és a hőszivattyúk energiahatékonyságát jelöli.

A SEER- (Seasonal Energy Efficiency Ratio) érték a készülék hűtési szezonra vonatkozó energiahatékonyságát, a SCOP- (Seasonal Coefficient of Performance) érték a fűtési szezonra vonatkozó energiahatékonyságát mutatja, azaz azt, hogy hűtés vagy fűtés esetén 1 kW befektetett villamos energiából mennyi hőenergiát tud előállítani a berendezés. Minél magasabb a SEER- és a SCOP-érték, annál hatékonyabb a készülék, mivel kevesebb energiát fogyaszt a hűtési/fűtési teljesítmény biztosításához. A magas SEER- és SCOP-értékek általában alacsonyabb üzemeltetési költséget és kisebb környezeti hatást jelentenek.

A mono klíma egyetlen beltéri és egy kültéri egységből álló rendszer, amely egyetlen helyiséget képes hűteni vagy fűteni. A multi klíma több beltéri egységet képes kiszolgálni egy külső egységről, így egyszerre több helyiséget is hűthet vagy fűthet. A multi klíma ideális választás lehet, ha több szobát szeretnénk ellátni klímával, de nem akarunk több külső egységet telepíteni.

Ugyanakkor a multi klímának vannak hátrányai is. Ha a beltéri egységek messze helyezkednek el a kültéritől, hosszú vezetékezés szükséges, ami nemcsak költségesebb, hanem hatékonyságcsökkenést is eredményezhet. Emellett, ha a kültéri egység meghibásodik, az összes hozzá csatlakoztatott beltéri egység működésképtelenné válik, míg mono klímák esetében csak az adott egység érintett. Éppen ezért sok esetben előnyösebbek lehetnek a mono klímák, különösen, ha rugalmasabb és megbízhatóbb megoldásra van szükség.

A klímaberendezés méretezésekor figyelembe kell venni a helyiség alapterületét, belmagasságát, tájolását és benapozottságát, az épület szigetelésének vastagságát. Ezeken kívül fontos a helyiség funkciója (például iroda vagy lakás), az ablakok száma és szigetelésének minősége. A helyes méretezés segít elkerülni a túlzott energiafogyasztást és biztosítja a megfelelő hűtési-fűtési teljesítményt, valamint a kívánt komfortérzetet.

Szeretné megtudni, hogy milyen teljesítményű klímára van szüksége, és melyik készülék felel meg leginkább az ön igényeinek? Töltse ki klímakalkulátorunkat, és elküldjük ajánlatunkat.

A jó hőszigetelés kulcsfontosságú a klíma hatékonysága szempontjából, mivel csökkenti a hőveszteséget télen, és visszatartja a hőt nyáron. A megfelelő szigetelés segít abban, hogy a klíma kevesebb energiát fogyasszon a kívánt hőmérséklet fenntartása érdekében, mivel nem kell folyamatosan kompenzálnia a hőveszteséget.

Az épület szigetelésének minősége alapján az alábbi kategóriákat különböztethetjük meg a klíma méretezése során:

Szigeteletlen: Az épület homlokzata, födémje, padlója szigeteletlen, a nyílászárók üvegezése egyrétegű, a falazat régi, tömör hőszigetelés nélkül. Az épület télen jelentős hőveszteségnek, nyáron túlmelegedésnek van kitéve.

Rosszul szigetelt: Az épület külső falazatát vékony – 10 cm-nél vékonyabb – polisztirol vagy ásványgyapotréteg borítja. Az ablakok régi, dupla üvegezésűek, de nem hőszigeteltek. A határoló szerkezetek hőhidasok, nem szigetelt koszorúk és áthidalók jellemzik. Az épületben rossz a komfortérzet, magasak a fűtési és a hűtési költségek.

Közepesen szigetelt: A közepesen szigetelt épület hőszigetelése legalább 10-15 cm vastagságú, például polisztirol vagy kőzetgyapot szigetelővel. A nyílászárók korszerűtlenek, általában dupla üvegezéssel és alacsony emissziós bevonattal rendelkeznek, de nem optimálisak a hőszigetelés szempontjából. A határoló szerkezetek enyhén hőhidasok, ami azt jelenti, hogy kis mértékben még mindig hőveszteség történik. Az ilyen épületekben az elfogadható komfortérzet mellett a fűtési és a hűtési költségek mérsékeltebbek, de még mindig van lehetőség a hatékonyság javítására.

Jól szigetelt: A jól szigetelt épületek esetében a homlokzati szigetelés legalább 15-20 cm vastag, míg a födém szigetelése 25-40 cm vastagságú. A nyílászárók korszerű, háromrétegű hőszigetelő üvegezéssel rendelkeznek. A homlokzatok hőhídmentesek, ami megakadályozza a hőveszteséget. Az épületben magas a komfortérzet, a fűtési és a hűtési költségek alacsonyak. A jól szigetelt épületek megfelelnek az új építésű házakra vonatkozó szigorú energiahatékonysági követelményeknek, így fenntartható és gazdaságos megoldást kínálnak.

Passzív ház: A falakon legalább 20 cm vastagságú, két- vagy többrétegű szigetelés található, míg a tető szigetelése minimum 25–40 cm vastag. A nyílászárók modern, háromrétegű hőszigetelő üvegezéssel rendelkeznek. Az épület légzárása is kiemelt fontosságú, hogy a hőveszteséget minimálisra csökkentsék, ezzel biztosítva a magas szintű energiahatékonyságot. A passzív ház építése a legújabb energiahatékonysági elveket követi, és a lehető legkisebb energiafelhasználás mellett maximális kényelmet biztosít lakóinak.

A hűtőközeg fontos szerepet játszik a klíma működésében, mivel ez a közeg szállítja el a hőt a beltéri egységből a kültéri egységbe. A nem megfelelő hűtőközeg használata csökkentheti a klíma hatékonyságát, és akár káros hatással is lehet a környezetre. Az újabb, környezetbarát hűtőközegek, mint például az R32, segítenek csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását.

Az energiatakarékos klímák nemcsak a költségeket csökkenthetik, hanem hozzájárulnak a környezet védelméhez is. Az energiahatékonysági besorolás (pl. A+++, A++) és a SEER/SCOP érték segít a vásárlóknak olyan készülékek kiválasztásában, amelyek kevesebb áramot fogyasztanak a kívánt hőmérséklet biztosítása érdekében, ezáltal kisebb az energiaszámla, és csökken a környezeti terhelés.

A klíma telepítése általában 1-2 napot vesz igénybe, a rendszer bonyolultságától függően. Az egyszerűbb mono klímák telepítése gyorsabb, míg a több beltéri egységet kiszolgáló multi klímák telepítése több időt vehet igénybe. A telepítést szakember végzi, aki biztosítja, hogy minden megfelelően működjön, és a klíma optimálisan legyen beállítva.

Az MVM Optimum szolgáltatása magában foglalja:

– a klímaberendezés telepítését és üzembe helyezését,

– 3 méter szigetelt rézcsövet,

– 3 méter kondenzvíz-elvezetőt,

– 5 méter elektromos, falon kívüli vezetékelést,

– kültéri egységhez oldalfali konzolt,

– 1 darab faláttörést.

Minden további többletcsövezés, faláttörés, tápkábel, valamint a kültéri egység 4 méteres szerelési magasságot meghaladó elhelyezése – amennyiben a kivitelezés nem lehetséges ablakon keresztül falra vagy erkélyre, tetőteraszra, az állványozás vagy alpin munka költsége – plusz költséget jelent.

A klímaberendezés telepítése több lépésből áll, és mindig szakember végzi a munkálatokat a megfelelő szabályok betartásával. Az alábbi lépések jellemzik a telepítési folyamatot:

1. Telepítési helyek előkészítése:
A telepítés előtt elő kell készíteni a berendezés helyét. A beltéri egységet általában egy fal olyan felületére szerelik, amely biztosítja a megfelelő légáramlást, míg a kültéri egységet egy stabil, jól szellőző helyre kell elhelyezni.

2. A berendezés felszerelése:
A beltéri egység falra rögzítése és a kültéri egység telepítése után a szakember összeköti a két egységet a megfelelő csövekkel és kábelekkel. Ezt követően az elektromos és vízvezeték-rendszert is be kell kötni, hogy a rendszer megfelelően működjön.

3. A hűtőközeg feltöltése és beállítás:
A rendszer hűtőközeggel (R32) történő feltöltése után a szakember ellenőrzi, hogy nincs-e szivárgás, és beállítja a klímát, hogy optimálisan működjön. A hűtőközeg mennyisége és a rendszer nyomása fontos tényezők a hatékony működéshez.

4. Tesztelés és üzembe helyezés:
Miután minden összekapcsolás megtörtént, a klímát alaposan tesztelik, hogy biztosítsák a megfelelő működést. A szakember ellenőrzi a hűtési és a fűtési funkciókat, a légáramlást, valamint a zajszintet.

5. Használati útmutató és üzemeltetés:
A telepítés végén a szakember ismerteti a használati utasítást, segít a beállítások elvégzésében, és válaszol a felmerülő kérdésekre. Az ügyfél minden szükséges információt megkap a klíma karbantartásával és üzemeltetésével kapcsolatban.

A klímaberendezés rendszeres karbantartása elengedhetetlen a hosszú élettartam és a hatékony működés érdekében. A szükséges karbantartások gyakoriságát az üzemeltetés módja (csak hűtés, vagy hűtés és fűtés) és a környezeti tényezők (például levegőminőség) határozzák meg.

Ha a klímát kizárólag hűtésre használjuk, és tiszta levegőjű környezetben működik, évente legalább egy alkalommal javasolt a karbantartás. Amennyiben fűtésre is használjuk, vagy porosabb, szennyezettebb környezetben (például belvárosban, ipari területen vagy nyárfavirágzásnak kitett helyen) üzemel, évente legalább két alkalommal, de akár többször is szükség lehet a karbantartásra.

A karbantartás során ellenőrizni és tisztítani kell a szűrőket, a hőcserélőket, valamint a beltéri és a kültéri egység egyéb alkatrészeit, beleértve a mozgó részeket és a motortesteket is. Emellett a hűtőközeg mennyiségének ellenőrzése és az elektromos csatlakozások átvizsgálása is fontos.

A karbantartást bármely, megfelelő képesítéssel, érvényes F-Gáz-engedéllyel rendelkező szakember elvégezheti.

A megfelelő klíma kiválasztása az adott helyiség méretétől, a szigetelés minőségétől, a kívánt komfortszinttől, a fűtési/hűtési igényektől és a kívánt kényelmi funkcióktól függ. Fontos figyelembe venni a klíma típusát (mono vagy multi), teljesítményét, energiahatékonyságát (SEER, SCOP), valamint a zajszintet is.

A klímakalkulátorunk kérdéseinek megválaszolását követően szakembereink elkészítik ajánlatunkat a megadott információk alapján legoptimálisabb klímaberendezés telepítésére. Ajánlatunkban adott esetben több klímatípust is kiajánlunk, figyelembe véve az egyedi igényeket és a kívánt teljesítményt. Az optimális teljesítmény érdekében a klíma méretezése az épület hőigényeinek megfelelően történik.

A H árszabás, vagyis a H tarifa lényege a környezetkímélő, megújuló energiaforrást használó fűtési technológia támogatása. Az egész országban elérhető a fűtési időszakban, vagyis október 15-től április 15-ig folyamatosan.

A H tarifát a lakossági felhasználók hőszivattyús technológiát alkalmazó és megújuló energiaforrást használó fűtési rendszerek esetén vehetik igénybe. Idetartoznak azok a klímák is, amelyek fűteni és hűteni egyaránt képesek, illetve legalább 3,4 SCOP-értékkel működnek.

A H tarifa árszabása az elérhető áramtarifák közül a legkedvezőbb (~22–24 Ft/kWh), alacsonyabb a vezérelt (éjszakai) áramnál is. Fontos kiemelni, hogy a 2022. augusztus 1-jétől érvényben lévő villamosenergiaár-változás nem érintette a H tarifát, annak díja nem lett magasabb, és nem korlátozott. Viszont a H tarifa szezonális, így fűtési időszakon kívül A1 tarifán tudjuk üzemeltetni a hőszivattyút vagy a klímát, de ennek mérőórája külön felhasználási helynek minősül, ezért erre és a rendes mérőóránkra külön-külön érvényes az A1 tarifán megállapított kedvezményes árú mennyiség. Tehát a fűtési idényen kívül eső fél évben – A1 tarifa alkalmazásakor – is érvényes a kedvezményes árszabáshoz meghatározott 2523 kWh/év fogyasztási határérték.

Online klímakalkulátorunk úgy lett kialakítva, hogy a legfontosabb paraméterekre vonatkozó információk – például a helyiség mérete, napozottsága, szigetelése és egyéb befolyásoló tényezők – megadását követően szakértő munkatársaink meg tudják határozni azt, hogy milyen teljesítményű klímaberendezésre van szüksége.

A kalkulátor kitöltésével ingyenesen összeállítjuk és kiküldjük ajánlatunkat, és a legtöbb esetben nincs szükség helyszíni felmérésre. Ez nemcsak időt takarít meg, hanem a helyszíni felmérés költségét is megspórolja. Természetesen, ha bonyolultabb rendszerről van szó (például több helyiség hűtéséről vagy speciális körülményekről), akkor szakértői egyeztetésre és helyszíni felmérésre is sor kerülhet.