Energiahatékonyság a gyártásban – Takarékosság, fenntarthatóság, költségcsökkentés
A kis- és közepes méretű gyártó vállalatok – legyen szó autóipari, orvostechnikai vagy műanyagipari cégekről – Magyarországon és világszerte egyaránt a költségek leszorításában és termelékenységük maximalizálásában érdekeltek. Ennek praktikus oka természetesen a profitráta emelése, ugyanakkor a növekedés érdekében egyre komplexebb stratégia felépítése válik szükségessé. Bejegyzésünkben most azt vizsgáljuk, hogyan teheti energetikai szempontból takarékosabbá, ezáltal pedig fenntarthatóbbá üzemét egy-egy gyártó, hogy az értékes energia felhasználásának csökkentésével a kiadásait is leszorítsa.
Ha energiahatékonyságról és annak fejlesztéséről beszélünk, kiindulási pontunk az ingatlan állapota, épületenergetikai jellemzői. Gyártó vállalatok esetén az épületek mellett érdemes gondot fordítanunk a termelésben működő gépek, gépegységek és alkatrészek energetikájára, az erőforrás-felhasználásukra, továbbá az épületen belüli közegszállítás állapotára is (például a sűrített levegős vezetékekre). Egy energetikai felülvizsgálat számos cégnek segíthet tisztábban látni saját energiafogyasztását és megtenni az első lépést, hogy hatékonyabb energiafelhasználóvá váljon.
Hogyan zajlik egy energetikai felülvizsgálat?
A felülvizsgálat célja, hogy képet adjon az üzem energetikai állapotáról, azonosítsa azokat a veszteségpontokat és javítási lehetőségeket, amelyekkel a gyártási környezet energetikai szempontból hatékonyabbá tehető. Mindez kevesebb energia felhasználását jelenti, azon keresztül pedig a költségek leszorítását.
A felmérésben több szinten vizsgálható a hatékonyság, így az épület vagy a gépek szempontjából is. A felülvizsgálat komplexitását a megrendelő határozhatja meg attól függően, hogy milyen területeken szeretne fejleszteni, illetve milyen ráfordítással dolgozna az eredményeken. A felülvizsgálat végső soron ugyanis egy cselekvési terv előkészítését jelenti, amelynek eredményét azok a beruházások jelentik, amelyekkel a gyártó üzem energetikai szempontból korszerűbbé, hatékonyabbá válik.
A vállalati energiafogyasztás mérése
A gyártó vállalatok számára – függetlenül a csarnok méretétől – elengedhetetlen az energiafogyasztás monitorozása. Az adatok gyűjtése és az egyes fogyasztók által felhasznált energia mennyiségének meghatározása nemcsak az összköltségek becslése szempontjából szükséges, hanem az egyre szigorodó szabályozások következtében kötelezettség is. A 2022. január 1-jén életbe lépett (és 2023-ig eltolt) 1/2020. (I. 16.) MEKH-rendelet értelmében 50 kW fölötti névleges teljesítményű önálló villamos berendezések fogyasztását almérővel szükséges mérni, ahogy a taokedvezmény igénybevételével kivitelezett beruházásokban érintett berendezések fogyasztását is.
Tehát nemcsak kíváncsiság, hanem követelmény is a precízen kivitelezett energiamérés.
A veszteség a legdrágább
Minden esetben az az energia a legdrágább, amelyet nem használunk fel, hanem veszteségként realizálunk (például szivárgás miatt elveszítjük). Vannak olyan esetek, amikor a veszteségeket gazdaságosan nem tudjuk nullára csökkenteni, de hatékonysági szempontból mindenképpen a minimalizálásukra kell törekedni.
Ebben is segíthet az energetikai felülvizsgálat. A szolgáltatás célja, hogy a termelő üzemet – elsősorban a villamosenergia-rendszer tekintetében – alapos vizsgálatnak vessük alá. Ennek részeként értékeljük a gépeket, a géprészeket, valamint az ingatlan elektromos hálózatát és elosztó rendszerét is. Figyelmet fordítunk még a villamos fogyasztókra, így a világításra, a klimatizációra, majd kitérünk még olyan energetikai szempontból fontos területekre is, mint az épületszerkezet, a nyílászárók vagy a melegítési és hűtési technológiai folyamatok.
Bár nem egyértelműen veszteség, az indokolatlanul magas lekötött teljesítmény is felesleges többletkiadást jelent. A rendszeres energiamérés, illetve a fogyasztás pontos ismerete segíthet abban, hogy a cégek meghatározzák a működésükhöz szükséges energiamennyiséget. Ennek köszönhetően a lekötött teljesítményt a lehető legalacsonyabb, de elégséges szinten tarthatják, ezzel is megtakarítva a többletlekötés költségeit.
Mindez 30 kW többletteljesítmény lekötése esetén 3 év alatt közel egymillió forintot jelenthet például egy autóipari beszállító vállalatnak.
Elemzés és értékelés
A fejlesztési irányok kijelölését célszerű a jelenlegi állapot felmérésével, az aktuális fogyasztás és a várható energiaszükséglet meghatározásával kezdeni. Az energetikai fejlesztések érinthetik az épület korszerűsítését (nyílászárócsere, falak szigetelése), az energiaforrásokat (napelemes rendszer telepítése vagy bővítése) és persze az üzemi berendezések energetikai szempontú felülvizsgálatából adódó módosításokat (gépek cseréje, illetve felújítása, világítási rendszer cseréje).
Az egyes nagyfogyasztó gépek energiafelhasználásának mérése lehet jogszabályi kötelezettség is, de 50 kW névleges teljesítmény alatt is érdemes mérni az elhasznált áramot. A fogyasztás nemcsak energetikai szempontból lehet fontos, hanem a gép működésének egyik mutatója is: ingadozása, hirtelen megváltozása más gépparaméterek változását vonhatja maga után. Éppen ezért egyre inkább elterjedt a gyártórendszerek fogyasztásának mérése, amelyet így már két funkcióban is felhasználhatunk.
A szerszám- és fröccsöntő gépek viszont nemcsak elektromos áramot, hanem sok esetben sűrített levegőt is használnak, valamint hidraulikus rendszerekre is támaszkodhatnak. Bár nem közvetlenül áramfogyasztásnak minősül a levegő- és olajveszteség, a kompresszorok és szivattyúk működtetése mind-mind a hálózatból érkező árammal történik. Ezért is hangsúlyozzuk a veszteségek felkutatásának fontosságát.
Hőveszteségek, klimatizáció
Az alkalmazott technológiáktól függően kovácsüzemekben vagy akár fröccsöntő üzemekben is találkozhatunk a kemencék és gépek által termelt többlethővel, amely gyakorlatilag veszteségként jelentkezik. Ugyanakkor megfelelően elhelyezett hőtükrökkel, szellőztetéssel vagy a technológiai lépéseknek megfelelő területi átrendezéssel ez is hasznosítható. Akár a csarnok fűtését, a vizesblokkokban használt meleg víz előállítását vagy más technológiai lépések előkészítését végezzük, a hőt sem érdemes pazarolnunk, ahogy a villamos energiát sem.
A veszteségek felszámolása és korszerűsítési törekvések
A szivárgások – amellett, hogy a dolgozók számára veszélyt jelenthetnek, például a hidraulikaolaj csúszásveszélyt okoz a padlón – feleslegesen terhelik meg a nyomást előállító és fenntartó rendszereket, amelyek szintén elektromos energiával működnek. A pneumatikus és hidraulikus rendszereket ezért ugyanúgy érdemes átvizsgálni, mint az épület és a teljes gyártórendszer villamos hálózatát. A csövek és vezetékek ellenőrzése során találhatunk egyszerűen megszüntethető szivárgásokat, elhasználódott vezetékeket, kapcsolókat, veszteséggel működő szelepeket vagy eltömődött szűrőket. Ezek fojtják, lassítják a rendszert, csökkentve annak teljesítményét. A nyilvánvaló szivárgások megszüntetése tehát kulcsfontosságú.
Az energetikai felülvizsgálatban emellett magát az épületet is tüzetesen ellenőrzik. Mind az ingatlan szerkezete (szendvicspanel falak, téglafalak, tetőszerkezet), mind a nyílászárók szigetelési képességei fontos adatokat jelentenek a felmérésben. Ám míg az ajtók, ablakok és kapuk cseréje racionális beruházások, addig a teljes épületszerkezet „cseréje” nem oldható meg gazdaságosan.
Ezért kell a korszerűsítési tervben arra törekedni, hogy a rendelkezésre álló keret függvényében egyszerre keressünk hatékony, fenntartható és kiegyensúlyozott beruházási lehetőségeket.
Kibocsátáscsökkentés napelemrendszerrel
A napelemes rendszer nem csak az energiamix zöldítésében játszik szerepet. Jól megtervezett beruházásként gyorsan megtérül a vállalatok számára, ráadásul 50 kW beépített teljesítményig az iparvállalatok is – a lakossági rendszerek telepítéséhez hasonlóan – egyszerűsített eljárással kivitelezhetik. A zöldenergia-termelésre való átállás az energetikai fenntarthatóság mellett a költségmegtakarítás és a kibocsátáscsökkentés tekintetében is ígéretes. Az olyan nagy energiaigényű, ugyanakkor szoros piaci versenyben dolgozó vállalatok, mint például az autóipari beszállítók (bérgyártó, fröccsöntő és szerszámkészítő üzemek) számára ez egy remek lehetőség arra, hogy költségeiket is csökkentsék. Mivel a legtöbb ipari létesítmény tetőszerkezete egyéb módon nem számít hasznos területnek, amennyiben fekvése a napelemes rendszerek telepítési követelményeinek megfelel, jól hasznosítható az energiatermelésben.
A beruházással ráadásul jelentősen csökkenthető a termelés karbonlábnyoma is. Egy kb. 100 kWh éves felhasználású vállalat akár még a háztartási méretkorlátot (50 kW) betartva is megtakaríthat 50 kWh-t. Ez egyrészt közel 31 tonna szén-dioxid-kibocsátástól kíméli meg a Földet, másrészt több mint kétmillió forint megtakarítást jelent a cégnek.
Forrásbevonás a korszerűsítési beruházásokra
Az energetikai korszerűsítés egyértelműen nem csak a cégek érdeke. A fenntarthatóság olyan közös ügy, amelyben a felhasználók és a vállalatok ugyanúgy szerepet vállalnak, mint az állam. Ezért van lehetőség a pályázati források bevonása mellett adókedvezmények és egyéb lehetőségek érvényesítésére is.
A társasági adó maximum 70 százaléka leírható energiahatékonyságot célzó beruházásokra. Az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer (EKR) bevezetésével pedig az energiahatékonyság-javító intézkedésekből származó energiamegtakarítás – hitelesítést követően – úgynevezett fehér bizonyítványként értékesíthető, így az energiatudatosan gondolkozó vállalatok a megspórolt energia költségén kívül többletbevételre is szert tehetnek. De az adókedvezményeken túl rendszeresen pályázhatnak részben vagy egészben visszatérítendő támogatásokra, melyeket elsősorban zöldenergetikai beruházásokra fordíthatnak.
Emellett a már részletezett energetikai felülvizsgálattal is megtakaríthatnak költségeket, amelyeket további korszerűsítésbe forgathatnak vissza. Ezzel a hatékonyságfokozás folyamatossá válhat, a gyártási folyamatok energetikai szempontból több lépcsőben tökéletesíthetők.
