Előny a kötelezőből – így használja ki az almérőtelepítésben rejlő lehetőségeket!
Törvényi kötelezettségéből is előnyt faraghat. Az almérők telepítése – bár egyéves haladékkal – kötelezővé válik egyes nagyfogyasztó berendezések használata esetén, ez azonban nem jelent feltétlenül hátrányt a felhasználóknak. A szabályozás értelmezésén túl bejegyzésünkben összegyűjtöttünk néhány lehetőséget, amelyet kihasználva az ön vállalkozása is profitálhat az almérőtelepítési kötelezettségéből.
Az almérők alkalmazásával kapcsolatos 1/2020. (I. 16.) MEKH-rendelet érintettjei mindazok a vállalatok, amelyek energetikai szakreferens szolgáltatás igénybevételére kötelezettek. A szakember alkalmazásának célja, hogy a cég az energetikai kérdésekben hozzáértő, alapos döntéseket hozzon, aminek során nemcsak a profitorientált vállalat érdekeit, hanem a szabályozási hátteret és a rendeleteket is maximálisan figyelembe veszi.
Az almérőtelepítési kötelezettség pedig újabb feladatokat ad a vállalatoknak, amelyek azonban számukra is felhasználható adatok szolgáltatását irányozzák elő. Mivel ezek az addicionális mérési pontok a fogyasztókon áthaladó energiamennyiség mérésére szolgálnak, a cégek pontosabb képet kaphatnak a felhasználásról, illetve annak megoszlásáról.
A jogszabályi háttérről
A 2020. január 24-én hatályba lépett rendelet egyelőre csak a villamosenergia-felhasználás tekintetében tartalmaz előírásokat az almérők telepítéséről. A szabályozás több lépcsőben vezeti be a telepítési kötelezettséget a berendezések, illetve a technológiai sorok névleges teljesítményének függvényében.
Fontos kiemelni azonban, hogy a szabályozás második lépcsőfokának határideje a járványhelyzet okozta vészhelyzetben módosult.
Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 671/2021. (XII. 2.) Korm. rendelet az almérőtelepítési kötelezettség rendelkezéseinek érvényességét 2022. január 1-jéről 2023. január 1-jére módosította.
2021. január 1-jéig ugyanakkor a 100 kW-nál nagyobb névleges teljesítményű önálló villamos berendezések, valamint a 140 kW-ot meghaladó névleges teljesítménnyel rendelkező hőtermelő és klímarendszerek esetén már almérőt kellett telepíteniük a cégeknek.
A haladék az 50 kW-nál nagyobb teljesítményű önálló berendezésekre, a 70 kW-nál nagyobb teljesítményű klímaberendezésekre, továbbá azokra a 100 kW-ot meghaladó névleges teljesítményű technológiai sorokra vonatkozik, amelyek egy betáplálási ponton keresztül megtáplált gépekből állnak.
A szabályozás nem érinti azokat a villamos berendezéseket, amelyeknek az áramfogyasztása meghatározható a beépített teljesítmény és a mért üzemidő alapján. Ez viszont csak abban az esetben érvényesíthető, ha a gép vagy gépsor vezérlése nem teszi lehetővé, hogy a berendezés a beépített teljesítménynél alacsonyabb teljesítményszinten tartósan üzemeljen. Kivételt jelent továbbá a kedvezmény alól az is, ha a berendezés képes leállni úgy, hogy a beépített üzemóra-számláló nem regisztrálja azt.
Az almérőrendelet hatályos továbbá akkor is, ha a vállalatok energiahatékonysági beruházásukra adókedvezményt vesznek igénybe. Az almérőfelszerelési kötelezettség tehát jól definiált esetekben egyértelmű, ugyanakkor a megfelelő pontok meghatározása, valamint a rendszer előrelátó tervezése a szakemberek részéről is mérlegelést igényel. Úgy hozhatja ki a legtöbbet a beszerelésből, ha az almérőkre nemcsak kötelezettségként tekint, hanem adatszolgáltató rendszerként is, amelyet felhasználhat a termelés optimalizálására.
A szabályozás célja így egyértelmű: pontos képet alkotni a nagyfogyasztó berendezések által használt energiamennyiségről. És épp ebben rejlik a valódi lehetőség a jogszabály hatálya alá tartozó vállalatok számára is.
Nem érdemes a villamosenergia-mérésnél megállni
Pont azért, mert a mérés nemcsak kötelező, hanem hasznos is, érdemes a vállalatoknak átgondolniuk, hogy mely fogyasztási paraméterek mérése lehet indokolt számukra. A villamosenergia-felhasználás mérhetősége mellett az üzem fejlesztésekor az egyéb energiaforrások mérésére is megfelelő infrastruktúra építhető ki. Mindez azt is jelenti, hogy a cégek az adatszolgáltatási feladat mögé látva értik, hogy a gyűjtött adatokkal saját maguk is gazdálkodhatnak.
A Big Data, az ipar 4.0 és az IoT (illetve IIoT – Ipari Dolgok Internete) világában a mérés a termelés egyik alappillére. A gyártási paraméterek felügyelete hozzásegíti a vállalatokat ahhoz, hogy a folyamatokba ne csak a tervezés során, hanem szükség esetén a gyártás közben is beavatkozhassanak. Hiszen valós időben kapnak információt arról, hogy hogyan zajlik a termelés, az egyes paraméterek pedig önmagukban vagy közösen értelmezve adhatnak átfogó képet az egyes lépésekről.
Az almérőtelepítési kötelezettség, mint egy lépés az átláthatóbb termelés felé
Épp a fentiek miatt érdemes tehát a jogszabályban megfogalmazott kötelezettségre egyfajta lehetőségként tekinteni. Ha kihasználja az adatgyűjtés nyújtotta előnyöket, termelése átláthatóbbá, sőt gazdaságosabbá válhat.
A valós idejű adatok segítségével transzparenssé válik a gyártás, illetve folyamatosan követheti az egyes termelőeszközök, berendezések vagy az épületek energiaigényét. Amennyiben nem csak az egyetlen almérőre eső, illetve az összfogyasztást méri (vagy több olyan berendezéssel is rendelkezik, amelyhez almérőt kell telepítenie), az egyes eszközök szintjén is pontosan követheti az energiaszükségleteket. A megmunkálóközpontok, fröccsöntő gépek, prések és lemezmegmunkáló gépek villamosenergia-fogyasztása nemcsak az energiahatékonyság szempontjából döntő, hanem azért is, mert az esetleges változás árulkodó lehet a technológia megfelelőségére nézve. Amennyiben eltérést tapasztal a megszokott paraméterektől, megnő a fogyasztás, vagy hirtelen lecsökken, akár helyszíni jelenlét nélkül is jelzést kap arról, hogy a gyártási folyamatban probléma lépett fel. Ezáltal a villamosenergia-mérés a termelési folyamatok állapotjelzésének egyik pillére lehet.
Az energiamérés további előnye, hogy az adatokat megfelelően kezelve az egyes termékek előállításához szükséges mennyiség is meghatározható, ami pontosabb költségbecslést tesz lehetővé. A gépórák így akár az energiaköltségeket figyelembe véve optimalizálhatók, ami a termelési költségek leszorítása érdekében elkerülhetetlen.
Részletes energiafa rajzolható ki, amennyiben a vállalat nemcsak a villamosenergia-fogyasztását méri, hanem külön-külön ellenőrzi, hogy sűrített levegőből, gázból, vízből, illetve más energiaforrásokból mennyit használ fel. Mivel a pneumatikus rendszerek működtetéséhez szükséges sűrített levegő előállításához ugyancsak villamos energiát fogyasztó kompresszorokra van szükség, a levegőszivárgás közvetetten az áramfogyasztásra is hatással van. Ezért is érdemes a teljes energiaforrás-használatra figyelmet fordítani, és egészben, illetve részben is elemezni azt.
A mérések adatokat szolgáltatnak arról is, hogy az energetikai befektetések, az új gépbeszerzések, korszerűsítési törekvések milyen megtakarítást jelentenek. Az adatok alapján az elméleti megtérülés helyett pontos képet kapunk a beruházás ROI-mutatójáról.
Adókedvezmény fejlesztésekhez
A gazdálkodó szervezetek a társaságiadó-fizetési kötelezettségük terhére is végezhetnek energetikai korszerűsítéseket. Amennyiben a beruházás során a vállalat a Tao. tv. 22/E. §-a szerint adókedvezményt vesz igénybe olyan fejlesztésre, amely érinti a villamosenergia-felhasználást, az új rendszerre köteles almérőt felhelyezni.
Mindez azt a célt szolgálja, hogy a fejlesztés következtében realizálható megtakarítás mérhetővé váljon, egyértelműen kimutatható legyen a csökkent vagy takarékos fogyasztás. Ilyen taokedvezményt mindazon gazdálkodó szervezetek igénybe vehetnek, amelyek igazolhatóan olyan fejlesztést végeznek, amely megfelel a korszerűsítési követelményeknek. Ennek bizonyítására a MEKH által regisztrált auditorok által kibocsátott minőségigazolás alkalmas.
