Hőszivattyús felületfűtés és -hűtés

Az ingatlanok fűtési megoldásai az elmúlt időszakban folyamatosan bővültek. Ennek köszönhetően nemcsak hatékonyabbá és gazdaságosabbá váltak a már megszokott fűtési módokhoz képest, hanem olyan új megoldások is megjelentek a piacon, amelyek magasabb komfortérzetet és kényelmesebb hőmérséklet-szabályozást tesznek lehetővé.

A felületfűtést mennyezeti, padló- és falfűtéssel alakíthatjuk ki egy ingatlanban. Míg a mennyezeti és a padlófűtést lakóházakban is előszeretettel ajánlják, addig a falfűtést és ‑hűtést inkább irodákba javasolják. A falfelületek fűtő és hűtő hatását ugyanis befolyásolják a szabad felületek, márpedig a lakásban elhelyezett bútorok korlátozhatják a hőleadást. A mennyezeti hőleadó ezzel szemben nemcsak fűtéshez, hanem hűtéshez is hatékonyan használható, a padlófűtés pedig komfortos fűtőmegoldás akár a hidegburkolatú helyiségekben (fürdőszobákban, közlekedőkben) is.

A felületfűtés és -hűtés fajtái

Padlófűtés

A padlófűtés Magyarországon leginkább csak fűtési megoldásként terjedt el, bár más országokban hűtésre is használják. Az ilyen rendszereknek igen nagy a hőtehetetlensége: sokáig tartják a hőt, viszont sok idő kell ahhoz is, hogy felfűtsék a csőrendszerben keringő vizet és az azt körbevevő szerkezetet. Emiatt a padlófűtés szabályozása nehézkes, így önállóan ritkán alkalmazzák.

Falfűtés és falhűtés

A falfelületek hőleadása egyenletes lehet abban az esetben, ha nagyobb bútorok nem takarják el a felületek egyes részeit. Ezért ezt a megoldást inkább nagyobb tereknél, irodákban alkalmazzák, vagy a háztartásokban olyan felületeken, ahová nem helyeznek szekrényeket. A csővezetékek a falakban haladva jól szabályozható hőleadást tesznek lehetővé. Általában a külső levegővel is érintkező falakban javasolják ezek elhelyezését.

A falakban futtatott vezetékrendszerek esetén ügyelni kell továbbá arra is, hogy amennyiben az ingatlanban bármilyen polcot, képet helyeznek el a falon, csak olyan ponton szögeljék és fúrják meg a felületet, ahol nem fut vezeték. Így bármilyen átalakítás, szög/csavar behelyezése előtt érdemes egyeztetni olyan szakemberrel, aki segíthet a vezetékek pontos helyzetének meghatározásában.

Mennyezeti hűtés és fűtés

A mennyezeti hőleadási megoldásra is igaz, hogy nem jár légmozgással, és egyenletes hőmérsékletet biztosít a helyiségben. Jobban szabályozható, mint a padlófűtés, száraz szerelési mód esetén az álmennyezetben mindössze egy 1 centiméteres gipszkarton rétegen kell áthatolnia a hőnek. Lehetséges az egyes helyiségek külön-külön történő hőmérséklet-szabályozása, ami takarékos működtetést tesz lehetővé.

Reverzibilis üzemmódban a hőszivattyús készülék hűtési módba kapcsolható, így a mennyezeten keresztül hűtésre is van lehetőség. Ehhez azonban nagyobb kapacitású vezetékrendszer szükséges, mert a hőelvonás nagyobb felületet igényel. Ennek méretezése a szakemberek feladata, a rendszer kiépítésekor kell számolni ezzel.

Miért érdemes a hőszivattyúhoz felületi hőleadó rendszert választani?

A hőszivattyú akkor működik gazdaságosabban, ha alacsony hőmérsékletű, 30-45 °C-os fűtővizet állít elő. Ezzel a hőmérséklettel a nagy felülettel rendelkező felületfűtési rendszerekkel tud hatékonyan működni, vagyis a padlófűtéssel, a fali és a mennyezeti hőleadókkal.

Amennyiben a hőszivattyús rendszert hűtésre és fűtésre egyaránt szeretnénk alkalmazni, a padlófűtés és a mennyezeti hőleadás együttes kialakítása az ideális megoldás. Az MVM Optimum épp ezért állította össze Opti Comfort hőszivattyús rendszerét ilyen hőleadókkal. Fűtési időszakban a padló és a mennyezeti hőleadók együttesen, míg a forró nyári napokon a mennyezeti hőleadó panelek biztosítják a komfortérzetünknek ideális hőmérsékletet.

A felületfűtés és -hűtés előnyei

1. Komfortos: Alacsonyabb hőmérsékletre van szükség a helyiség hőmérsékletének beállításához, így a konvekciós hőleadással szemben energiatakarékosabb. A helyiségek hőmérséklete hatékonyan szabályozható külön-külön is, akár okostelefonról is, így elkerülhetők a radiátorkörökben tapasztalható egyenlőtlenségek. A mennyezeti hőleadás hatékony, nincs szükség túlzottan meleg víz előállítására, aminek köszönhetően jelentős energiamegtakarítás érhető el.
2. Költséghatékony: Mivel ezzel a megoldással lehet a legalacsonyabb előremenő vízhőmérséklet (az a hőmérséklet, amellyel a felmelegített víz a központi fűtés fűtőkörében a hőtermelő berendezéstől a helyiségekben lévő fűtőfelületekhez folyik) mellett fűteni az ingatlant, sokkal kevesebb energia befektetésére van szükség a víz melegítéséhez. Ehhez párosul a praktikus szabályozhatóság: mivel a helyiségek hőmérséklete külön-külön is jól szabályozható, a használathoz igazíthatók a hőmérsékletek a háztartásban. A korszerű hőszivattyúk 1 kW áramból akár 5-7 kW hőenergia előállítására is képesek, amelyet a környezetből (pl. levegőből, vízből, talajból) nyernek ki. A költségeket még tovább csökkentheti a hőszivattyús rendszerekhez igényelhető H tarifa használata, amellyel alacsonyabb áron vételezhető a hálózati villamos energia a hőszivattyú üzemeltetéséhez.
3. Egészséges: A felületfűtés és -hűtés a lakótérben egészséges környezetet biztosít, nincsenek hőhidak, teljes egészében sugárzó fűtést jelent a megoldás, ezáltal nincs konvekciós hatása, vagyis nem okoz légmozgást a szobákban. Nincs levegőcirkuláció, ezzel nem kedvez a vírusok terjedésének, és a port sem keveri fel, ezáltal allergiások számára is ideális fűtési megoldás lehet.
4. Esztétikus: Nincsenek látható gépészeti elemei a lakótérben.